A kaszói Baláta-tó Somogy Megye hét csodája között!

A Somogyi Hírlap és a Sonline.hu közös szavazást hirdetett, melyben arra kérték olvasóikat, hogy válasszák ki Somogy megye hét csodáját. A legtöbb szavazatot begyűjtő természeti értékek képviselői, 2019. október 24-én, a Somogyi Hírlap szerkesztőségében vehették át az erről szóló elismerő táblát. A szavazáson 19 természeti érték közül választhattak a szavazók, melyben a páratlan madár-, és növényvilággal rendelkező, a KASZÓ Zrt. szakkezelésében lévő Baláta-tó is a nevezettek között szerepelt, és a szavazatok alapján bekerült Somogy Megye hét csodája közé, olyan természeti értékek közé, mint a Czindery-kastély parkjában álló ötvöskónyi 250 éves hársfa, a magából páratlan szépségű csillagos nárciszt ontó babócsai nárciszos, a méltán világhírű magyar tenger, a Balaton, a különleges cseppkő képződményéről híres gálosfai Csepegőkő-forrás, a ságvári Börevári-réten az ég felé magasodó Képes-fa, és a nyimi-somi betyárfa, vagyis Patkó-fa.
A Baláta-tó kb. 174 hektáron terül el, melyet mintegy 300 ha védőzóna övez. A csapadékosabb, illetve szárazabb időszakoktól függően a vízállás nagyon változékony. 1947–1950 között például egészen kiszáradt, s azóta többször előfordult hasonló eset.
A trianoni békeszerződéssel beszűkültek az ország természetes erőforrásai, ezért újabb energianyerési lehetőségek, köztük a tőzeg kitermelésére alkalmas területek felkutatásába kezdtek. Ennek kapcsán 1923-ban jelent meg a Balátáról az első tudományos publikáció Boros Ádám professzor tollából. Ezek után újabb kutatók vizsgálták és fedezték fel a láp értékes állat- és növényvilágát, melyeknek köszönhetően az ország első rezervátumaként 1942. január 19. óta áll védelem alatt.
Flóravilágából legnevezetesebb a rovaremésztő Aldrovanda vesiculosa, mely az ingólápok ritkasága, illetve a szíves levelű hídőr. A láp gazdag állatvilágából elsősorban a keresztes vipera fekete változatát érdemes kiemelni.
A KASZÓ Zrt. 2014 májusában adta át a fokozottan védett Baláta-tónál épült Dr. Marián Miklós sétányt, amely nevét a tó egyik legelhivatottabb kutatójáról kapta.
A mintegy 600 méter hosszú tanösvény fő funkciója, hogy a látogatók a bemutatandó értékeket megkímélve nyerhessenek közvetlen betekintést a láp élővilágába. Ennek érdekében a láprét fellett elhelyezett pallósoron vezet végig az út. A stégrendszer főbb elemei között meg kell említeni a padokkal ellátott, különböző témájú állomásokat, ahol leírással és színes fotókkal, tájékoztató táblák szemléltetik az adott élőhelyre jellemző növény- és állatvilágot. 
A Kaszói Állami Erdei Vasút menetrend szerinti járatai a Baláta megállóig közlekednek, ahol szakvezetéssel mutatják be az ősláp páratlan szépségét.