Kaszó neve maga a rejtelem. A megfejthetetlen eredetű név ma egy települést jelent, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, egy hatalmas kiterjedésű erdőt, egy ezerszínű és páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget, egy vállalatot, egy összetett tevékenységet folytató „céget” – no, és persze sok-sok legendát, mendemondákat és pletykát.

    Kaszó Település

    Kaszó falu

    Kaszó település „Kaszó neve maga a rejtelem. A megfejthetetlen eredetű név ma egy települést jelent, sok évszázados, tragédiákkal és titkokkal terhes történelmet, egy hatalmas kiterjedésű erdőt, egy ezerszínű és páratlan értéket képviselő biológiai életközösséget, egy vállalatot, egy összetett tevékenységet folytató „céget” – no, és persze sok-sok legendát, mendemondákat és pletykát. Mert Kaszó neve egyben elzártságot is jelentett – és minden változás, jó szándék és új kezdeményezés ellenére részben jelent még ma is – és nem csak földrajzi értelemben. Kaszó neve az úgynevezett közvéleményben mindig is főurak, politikusok, vagy ha úgy tetszik: kiváltságos emberek nevét idézte fel. És azok vélt, vagy valós viselt dolgait. Az elmúlt negyven-ötven év – és annak legújabb kori, túlzásoktól és elfogultságoktól sem mentes megítélése – csak fokozta a Kaszót körüllengő sejtelmességet.”
    Idézet Kaszó 600 éve tényekben, anekdotákban és képekben… című könyv előszavából.

    Fekvése

    Kaszó település Somogy megye déli erdeiben bújik meg, a többnyire csak Kaszópuszta néven ismert aprócska település, amelytől nyugatra találhatjuk a Baláta tavat ami a ritka Aldrovanda vesiculosa húsevő növény mellett gazdag növény és állatvilággal büszkélkedhet. A Kaszó nevet 1994 óta viselheti, miután Somogyszob községtől elválva önálló önkormányzatot alakíthatott. Népszerűségét nagyban köszönheti a környező erdők bőséges vadállományának, amely mellesleg Magyarország egyik legjobb minőségű vadászterületének számít.

    A település története

    Kaszó településKorai emlékek

    Az első írásos emlék 1398. május 5-én Zsigmond király aláírásával keltezett, eredetileg latin nyelven íródott oklevél volt, melyben még Kazaw birtok néven jelölik. 1495 május 25-én Szent Urbán pápa ünnepén íródott oklevél szerint II. Ulászó a Báthoriaknak adományozta sok egyéb között Kaszót is, amely ekkor még Kiskaszó és Nagykaszó néven jelent meg az okiratban.

    1715-ben gróf Nádasy Tamás birtokában találhatjuk a vidéket, amelynek ekkor a legnagyobb települése Somogyszob volt mindössze 8 háztartással. 1764-ben a haditanács kérelemmel forult Mária Teréziához, amelyben olyan térképek elkészítését szorgalmazták, amelyek minden tekintetben kielégítik a hadvezetés igényeit. Somogy felmérésére csak 1783-ban valamint 1794-ben kerülhetett sor, és az ekkor készült térképeken már ott találhatjuk Kaszót is a Baláta-tó közelségében. Későbbi térképekkel összevetve már bizonyos, hogy a Baláta felöli részén állt a Baláta csárda, ami a mai Szenta határának környékére tehető és az 1800-as évek elején gróf Festetics György birtoka, a másik pedig a kaszói csárda, aminek tulajdonosa ekkor az esztergomi főkáptalan volt.

    Hohenlohe-től napjainkig

    Hohenlohe herceg

    Így történhetett, hogy a vadászat rajongója, Hohenlohe herceg a vidéken folytatott néhány vadászata után 1909-ben megszerezte a vadászati bérleti jogát az esztergomi főkáplántól, majd 1911-ben megvásárolta 7 millió aranykoronáért a 10 000 kataszteri holdas birtokot, amelyből 3 500 kataszteri hold erdő, valamint 6 500 kataszteri hold szántó, rét és legelő volt. Az első világháború után már 18 000 kataszteri hold területű nagybirtokká fejlesztette, amely ebben az időszakban felvirágozhatott. Az erdő rejtekében megbúvó kis puszta, Kaszó lett a birtok központja, ahol a herceg rendszeresen vadászott és számos előkelő vendéget is fogadott. Itt építette fel az 1910-es osztrák világkiállításon látott vörösfenyőből ácsolt épületet, amelyet tucatnyi szobákkal bővítették a vendégek fogadására, így végül egy vadászkastély kerekedett belőle, amelynek belső falait a herceg trófeái díszítették. A ma is álló víztorony 1913-ban épült.

    A herceg halálával Kaszó életében új fejezet kezdődött. Első sajnálatos esemény, hogy 1927. február 15-én kigyulladt a kaszói vadászkastély, porrá is égett. Helyére később már egy kőépületet húztak fel, melyből az új vadászház lett.

    1945 tavaszától Kaszó és erdejének nem volt hivatalos gazdája, ekkor élelem hiányában szinte mindenki vadászta, csapdázta a vadat. 1946. november 14-én a Szovjetunió javára bekebelezték a birtokot, így ettől kezdve, közel 4 évig a Szovjet Javak Igazgatósága irányította a kaszói erdő életét. Több fordulat után 1967. július 1-én a kaszói erdészet, Czinege Lajos támogatásával a honvédelmi minisztériumhoz került. Ekkoriban épültek meg a kaszói utak, felújították a vadászházat, irodák épültek és elkészült az üdülő.

    Napjainkban

    Kaszó település

    1989-ben mivel Kaszó nem maradhatott meg önálló erdőgazdaságként, Veszprémhez csatolták. 1994-től önálló község. A KASZÓ Erdőgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság ma 15 000 hektár erdőt mondhat magáénak, fűrészüzeme Szentán található. Az itt gyártott parkettafríz 80-90%-át exportálják. Kaszó erdeiben napjainkban is aktív vadászatot folytatnak, vadállományának minősége országos viszonylatban még mindig előkelő helyen áll.

    A településhez több puszta tartozik: Bördec, Bükk, Darvas és Kanizsaberek ma is lakott puszták. Az öt puszta lélekszáma 148 fő. Mivel tömegközlekedés nem érinti a településeket az önkormányzat az erdőgazdasággal közösen üzemeltet menetrendszerinti buszjáratot, így könnyítve az óvodák, iskolák látogatását, a munkába járást vagy épp az ügyintézést. A település fejlődése ma is töretlen. A kaszói belterületen 19 db (egyenként 947-1234 m2 területű) építési telek nyert kialakítást. A telkesítésnek köszönhetően tovább nőtt az infrastruktúra és az építkezések megkezdésétől várjuk az idegenforgalom további fokozódását.